Ingyenes apróhirdetések

A polarizált lencsék merőben eltérnek a hagyományos napszemüveglencséktől.
Ha ön polarizált napszemüveget visel:

nincs többé vakító fény
javul a fénylátás és sötétebbek a kontrasztok
kiválóan élvezhetőek a színek: sötétebbek, teltebbek
jelentősen csökken a szemfáradás
http://www.youtube.com/watch?v=0razU1PNaHM
HU.
Az átlagos napszemüvegek csak elsötétítik a látványt. A polarizált lencsék azonban 100%-ig küszöbölik a vízszintesen visszaverődő vakító fényt, mellyel megakadályozzák a szem irritációját, a szemfáradást, hunyorgást és fejfájást.

Ha ön polarizált napszemüveget visel:

nincs többé vakító fény
javul a fénylátás és sötétebbek a kontrasztok
kiválóan élvezhetőek a színek: sötétebbek, teltebbek
jelentősen csökken a szemfáradás
http://www.youtube.com/watch?v=0razU1PNaHM
A polarizáló napszemüvegek működése
A fényt fotonok alkotják, melyek hullámtermészettel is jellemezhetők, vagyis a terjedési irányukra merőlegesen harmonikus rezgőmozgást végeznek. Ennek a rezgésnek az iránya adja a fény polarizáltságát. Az azonos polarizáltságú fotonokból álló fénynyalábot polarizált fénynek nevezzük. A földfelszínt elérő fény a légkörben található felhőkre, vízpárára való verődése miatt nagyrészt polarizálatlan. Ha egy fénynyaláb sík felületre vetül (pl. autók teteje, aszfalt, kirakatüveg, vízfelszín) akkor a visszaverődő fény tetemes része polarizálttá válik. A polarizáltság iránya pontosan merőleges lesz a fény útja által meghatározott síkra. Léteznek olyan optikai szűrők, melyek megváltoztatják a fény polarizáltságát (polarizáló filterek), de a fény a rajtuk történő áthaladáskor veszít az intenzitásából.
A vízfelszínről érkező polarizált fényt a polarizáló lencse megszűri, míg az aljzatról érkező fényt átengedi
Gyakorlatilag ezek úgy képzelhetők el, mint egy rácsos kerítés, amelyen áthatoló fény polarizáltsága a ráccsal lesz párhuzamos. A „kerítés” a rácsával párhuzamos polarizáltságú fényt maximálisan átengedi, míg a rá merőlegest teljesen blokkolja. Ha tehát egy függőlegesen polarizáló lencsével tekintünk a tiszta víz felszínére, amiről visszaverődve vízszintes polarizáltságú fény halad felénk, akkor a lencse ezt nem fogja átengedni, csak a vízfelszín alatti tárgyakról érkező polarizálatlan fényt egy részét. Ezáltal válnak láthatóvá a kövek, halak, így „látunk bele” a vízbe, ha az megfelelő tisztaságú – természetesen.
Az igaz, hogy a szűrés után a szemünket elérő fény intenzitása töredéke csupán az eredeti mennyiségnek, mégis, az emberi látórendszer nagyszerű átfogóképességének köszönhetően egy minden részleteiben jól értelmezhető és összefüggő kép az, amit látni fogunk. Megfelelő fényviszonyok mellett nem lesz problémánk, egyedül az alkonyat eljövetelével fogjuk azt érezni, hogy bizony a szemüveg már nem képes megfelelő mennyiségű fény átengedésére.
A polarizáló lencsék a működésükből adódóan a polarizálatlan fény maximum felét képesek átengedni még ideális esetben is. Ezért van az, hogy nincs teljesen átlátszó polarizáló lencse. Vásárláskor könnyen meggyőződhetünk egy napszemüveg polarizáltságáról: használjuk a bemutató állványokra rögzített tesztképet. Ha ilyesmit nem találunk, forgassuk el a mobiltelefonunk kijelzőjét a lencsék előtt. Egy bizonyos állásban a képernyőnek teljesen sötétnek kell tűnnie, majd tovább forgatva újra láthatóvá kell válnia. Az amerikai Polaroid cég talán az egyik legismertebb gyártó e téren, de az ő termékeik sem minden esetben polarizáltak. Jó támpont még a biztos vételhez, ha a szemüvegek szárán, vagy a lencsére ragasztott matricán a ’polarized’ angol szót találjuk.
Milyen a jó napszemüveg?
A speciális polarizáló napszemüvegek a vízbelátás mellett mechanikai és káros sugarak elleni védelmet is biztosítanak. Óvnak a rontott dobás esetén a szembe csapódó műlégy és a manapság oly sokat emlegetett ultraibolya-sugárzás (UV) ellen is. Az UV az emberi szem számára már nem látható, de élettani hatásai jól ismertek. Az UV-t a hullámhossza szerint A, B és C kategóriába sorolhatjuk (2. ábra). A jó minőségű napszemüvegek UV-400 jelzéssel ellátottak, ami annyit jelent, hogy a lencséjük blokkolja a 400 nm-nél rövidebb hullámhosszú sugarakat. Az ultraibolya-sugárzás a légkörben – különösen párás időben – nem nyelődik el, hanem tükröződik. Ezért van az, hogy szemünket nem jól fedő szemüveg a pupillát becsapva, és azt kitágítva hozzájárul ahhoz, hogy oldalról még több káros UV sugár érje el a látószervet. Kutatások során a szemorvosok bebizonyították, hogy a 100 éves, oldalt bőr borítással ellátott, hóvakságtól védelmet adó gleccserszemüvegek nagyobb biztonságot nyújtanak a roncsoló sugarak ellen, mint egy mai modern napszemüveg, mely nem biztosít kellő takarást a viselőjének. Az UV több irányból érkezésének talán ellentmond, de mindenképp ajánlatos a nyári verőfényes napsütésben a nagyperemű kalap, vagy a nagy silddel rendelkező baseballsapka kiegészítő használata.
Az UV megnövekedett jelenléte a XX. század második felében jól látható azok szemén, akik életük jelentős részét a szabadban töltötték (pl. földeken dolgoztak). Náluk a szürke hályog kialakulása (a szemlencse öregedésének, elsárgulásának előrehaladott, akut állapota) sokkal gyakoribb, mint akár száz évvel korábban. Nagy fontos tény, hogy az UV sugárzást a szervezet (szem, bőr) nem heveri ki, nem regenerálódik. Hatása egy egész életen át halmozódik, ezért könnyelműség a megfelelő védelem nélküli rendszeres napon való tartózkodás.
A szemüvegek lencséjének a színe – bár mostanában inkább a divattrend irányítja a vásárlók igényeit – igenis meghatározó, és időtől, fényviszonytól függően fokozhatja az észlelési képességünket. A hozzáadott pigmentek alapvető feladata a lencsékben az áthaladó fény mennyiségének csökkentése. Fontos szempont, hogy az egyes színek jelentősen befolyásolják a viselő színlátását, színmegkülönböztető képességét. A szürke lencse nem befolyásolja a színeket, ez talán a legáltalánosabb lencsetípus. Minél sötétebb, annál inkább alkalmas erősebb fényviszonyokban történő viselésre. A hegymászók által használt gleccserszemüvegek lencséit sötétségük alapján osztályozzák. A 4-es típus már annyira sötét, hogy gépjárművezetésre alkalmatlan. A zöldes-barnás lencsék sem befolyásolják jellemzően a színek viszonyát, de kontrasztcsökkentő hatásuk elviselhetőbbé teszi az erős fényviszonyok melletti látást (nyári napos idő, vízpart, hegyvidék). A sárgás-narancsos és rózsaszínű lencsék mérsékelt fényviszonyok mellett hatásosak kontrasztnövelő jellegükből adódóan (alkonyat, borús, esős idő), a színlátásra ezek a pigmentek viszont már erős befolyással vannak. Mielőtt vezetni kezdünk ilyen szemüveggel, mindig győződjünk meg annak biztonságos használhatóságáról. A kékes és lilás pigmenttel gyártott modellek gyakorlati jelentősséggel nem bírnak, ezek viselése az UV szűrését és az esztétikusnak vélt megjelenést leszámítva céltalan a vizuális érzékelés javítása szempontjából. A tükröző bevonattal (foncsor) ellátott lencsék extrém fényviszonyok között (nyílt víz, tenger, magas hegyek) optimálisak, ezek nyelik el (verik vissza) a legtöbb fényt. A tükröző felület színe nincs összefüggésben a lencse színével, és nem is befolyásolja azt.
A látható fénytartomány és az ultraibolya sugárzás elhelyezkedése hullámhossz szerint (illusztráció)
A fénytörés következményei
Mindannyian emlékezünk a fizikaórán tanult mondatra: a fény a terjedése során, ha optikailag eltérő sűrűségű közegbe lép, megtörik. Ha sűrűbb közeghez ér, akkor a beesési merőlegeshez, ha ritkább közegbe lép, akkor a beesési merőlegestől törik. A víz sűrűbb közeg a levegőnél, ezért a levegőből a vízbe történő belépésekor a fény a 3. ábrán látható módon viselkedik. A fénytörés jelenségéből 2 dolog következik: (1) a halak nem egészen pontosan ott vannak, ahol látjuk őket; (2) egy adott szögön felül a halak nem látnak ki a vízből közvetlenül.
A fény törése levegőből vízbe lépéskor
A vízfelszín alatt tartózkodó hal helyét mi a halról a szemünkbe verődő fény meghosszabbításánál gyanítjuk, holott közelebb helyezkedik el. Minél mélyebben van, annál csalókább a helyzet.A víz alatt levő hal feltételezett és valós helye